A farsangi időszak nemcsak a jelmezbálok szezonja, de a fánké is. A fánk története osztrák eredetű, ugyanis egy Cecília Krapf nevű pék özvegye a sütemény kitalálója. Hogy miért épp ilyenkor kerül leggyakrabban a süteményes tálakra ez a zsiradékban kisütött kelt tészta, annak kultúrtörténeti okai vannak. A farsang vízkereszttől húshagyókeddig tart. Ez volt a dorbézolás időszaka. Ám a sok evést, ivást csak meg kell állítani valahogy, így jött a hamvazószerda és a negyven napos böjt. Mára persze a böjtölés kiment a divatból, de a farsangi fánk maradt.
Hozzávalók:
60 dkg tönköly fehérliszt
3,5 dkg élesztő
2 dl tej
8 dkg porcukor
4 tojássárgája
0,5 dl rum
1 csipet só
1 citrom reszelt héja
8 dkg olvasztott vaj
Elkészítés:
Az élesztőt egy kevés langyos tejben felfuttatjuk. A maradék tejből és a többi hozzávalóból lágy, hólyagos tésztát gyúrunk, az olvasztott vajat csak a legvégén adjuk hozzá. A kelesztőtálat kiolajozzuk, és a tésztát duplájára kelesztjük. Ha ez kész, egy lisztezett deszkára borítjuk, és ujjnyi vastagságúra lapogatjuk. Fánkszaggatóval kiszaggatjuk, és egy konyharuhával lefedjük. Fél órát kelesztjük még így is. A forró olajba a fánkokat úgy helyezzük bele, hogy a felső felük kerüljön először az olajba. Lényeges, hogy az se maradjon el, hogy az ujjunkat benyomjuk a tészta közepébe. Kb. másfél percig sütjük, majd megfordítjuk, és még másfél perc, amíg elkészül. Ezután jöhet a porcukor és a baracklekvár, vagy ki mivel szereti.
Ötlet és megvalósítás: Salsi
